Hévíz

A Hévízi-tó vize kettős eredetű: termális és hideg karsztvizes. A tó természetvédelmi területe bő 60 hektár, ebből 4,6 hektár a tófelszín.¹²

Megye: Zala
Járás: Keszthelyi járás
Jogállás: város
Lakónépesség: 4500 fő
Lakások száma: 4305
Terület: 8,3 km²
Irányítószám: 8380

Forrás: KSH, Magyarország helységnévtára, 2025. január 1.

Hévízi-tó és a tavi fürdőház – illusztráció — Hévízi-tó és a tavi fürdőház. MI-vel készült illusztráció, nem fénykép. Alapja Derbrauni fotója (Wikimedia Commons, CC BY 4.0).

Hévíz helye Magyarország térképén. Térkép: © OpenStreetMap közreműködők.

Hévíz története

Egregy és Szentandráspáh

A hévízi plébánia templomát 1328 előtt Szent András tiszteletére szentelték. Egregyet 1338-ban említik faluként. A Magyar Katolikus Lexikon szerint a hévízi plébániát 1354-ben Szentandráspáh néven említik. Egregy 1600 után elnéptelenedett.³

A tó felmérése, a tündérrózsa és a fürdőbérlet

A tófürdő épületeinek építésekor, 1864 és 1869 között Hencz Antal keszthelyi építész részletesen felmérte a Hévízi-tavat. 1898-ban Lovassy Sándor, a keszthelyi gazdasági akadémia tanára meghonosította az indiai vörös tündérrózsát a tóban; az első virág július 25-én nyílt ki. 1905-ben Reischl Vencel bérbe vette a hévízi fürdőt a Festetics-uradalomtól. 1907-ben Jordán Károly a tó forráskráterét térképezte.¹²⁴⁵⁶

Moll Károlytól a gyógyfürdőkórházig

Dr. Moll Károly 1920-ban érkezett Hévízre, 1932-ben pedig a fürdő vezető orvosa lett. 1948-ban Hévízfürdőt államosították; ebben az évben a hévízi katolikus általános iskolának két tanerője és 126 tanulója volt. 1952-ben létrejött a Hévízi Állami Gyógyfürdőkórház, és Hévízt országos jelentőségű gyógyhellyé nyilvánították.³⁵⁶

A forrásbarlang kutatása és a városi cím

1972-ben Kovács György és Plózer István hozzáfogott a Hévízi-tó forrásbejáratát eltömő törmelék eltávolításához, a forrásbarlang feltárását 1975-ben Plózer István vezetésével az Amphora kutatói folytatták. A kutatás 1977. október 30-án megszakadt, amikor Plózer István és Páli Ferenc egy merülésből nem tért vissza. Hévíz 1992-ben kapott városi címet. Egregyen 1995-ben a Szent Magdolna iskolakápolna helyett templomot építettek, és Jézus Szíve tiszteletére szentelték. A hévízi Helyi Értéktár 2015-ben alakult.¹²³⁶⁷

Látnivalók

Római kori romkert (Egregy)

A Hévíz.hu honlap szerint az egregyi római villagazdaság az 1. század első felétől az 5. század elejéig lakott volt. A romokat először 2003-ban, majd 2011-ben állították helyre.⁸

Hévízi Muzeális Gyűjtemény

A gyűjtemény a város központjában, a sétálóutcában kapott helyet. Állandó kiállításai a Hévíz története, a Hévízfürdői emlékek, a Dr. Moll Károly emlékszoba és a Simon József kiállítása.⁹

Hévízi Tófürdő

A Hévíz.hu honlap szerint gróf I. Festetics György 1795-ben fürdőépületet építtetett a tó fölé. 1907-ben a régi vert híd helyén fedett híd épült, és elkészült a kéttornyú főbejárat. A Tófürdő főbejáratát két kerub őrzi, amelyek a 19-20. század fordulóján készültek a Festetics-család megbízásából. A főépület 1932-ben üvegtetőt kapott. 1977-től vörösfenyő borítású, tornyos épületek váltották fel a kupolásakat. A Festetics Fürdőházat 2010-ben adták át.⁵⁸

Egregyi Kálvária

Az egregyi Kálvária 14 stációból áll, a hozzá tartozó sétány hossza mintegy 300 méter. Egregyen tematikus sétaút is van, a Korok és borok sétaút.⁸

Egregyi templom

A kicsi, román stílusú templom hajója 4,5 méter hosszú, csaknem négyzet alakú, hozzá 2,3 méter hosszú, négyzetes szentély csatlakozik. Tornya háromemeletes. A Hévíz.hu honlap szerint 1341-ben szerepel először írásos emlékben. 1731-ben felújították, restaurálták 1860-ban, 1912-ben, 1964-65-ben, 1990-ben, 1991-ben és 2015-ben is.³⁸

Hévízi-tó forrásbarlangja

A forrásbarlang a tölcsér alakú tó 38,5 méter mély alján nyílik. A forráskráterből percenként 30-40 ezer liter 38,8 °C-os víz jut a felszínre. A szűk bejárat után 14 méter magas, 17 méter átmérőjű terem következik, amelyet Amphora-teremnek neveztek el.¹²

Érdekességek

A Hévízi-tó vize végső soron a Zalába, majd a Balatonba jut.²
Abszolút kronológiai vizsgálat szerint a tó hideg és meleg vízmintái 8, illetve 12 ezer évesek.¹
A súlyfürdő feltalálója id. dr. Moll Károly, a hévízi kórház főorvosa.⁵

Hirdetés: az Én Ablakom hálózat ajánlata

Tudta-e Ön?

Hévízen is kérhet ingyenes felmérést ablakhoz, ajtóhoz, redőnyhöz és szúnyoghálóhoz, és online is megtervezheti az új nyílászáróit.

Ablak ablak.hevizen.com Ajtó ajto.hevizen.com Redőny redony.hevizen.com Szúnyogháló szunyoghalo.hevizen.com

Kereskedelmi oldal. A felmérést a kiszolgáló partner végzi: Ajtókő Kft. A kalauzt és az ajánlott oldalt az Inverzum Next Vision Zrt. üzemelteti; az Én Ablakom név jogosultja a PreMentor Kft.

Források

Kordos László: Magyarország barlangjai (Magyar Elektronikus Könyvtár) mek.oszk.hu/00500/00575/html/vizalatt/hevizito/szov…
Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (archivált oldal) web.archive.org/web/20100212221541/http://www.bfnp.hu/m…
Magyar Katolikus Lexikon lexikon.katolikus.hu/H/Hévíz.html
Hévíz.hu (Hévízi Turisztikai Nonprofit Kft.) heviz.hu/hu/a-hevizi-to/kulonleges-elohely
Hévíz.hu (Hévízi Turisztikai Nonprofit Kft.) heviz.hu/hu/a-hevizi-to/furdotortenelem
heviz.info.hu: Hévíz története (archivált oldal) web.archive.org/web/20140801214357/http://heviz.info.hu…
Hévíz.hu (Hévízi Turisztikai Nonprofit Kft.) heviz.hu/hu/info-heviz/helyi-ertektar
Hévíz.hu (Hévízi Turisztikai Nonprofit Kft.) heviz.hu/hu/elmenygarancia/ne-hagyd-ki/latnivalo…
Hévíz Város Önkormányzata onkormanyzat.heviz.hu/kozerdeku/intezmenyek/kozmuvelodesi/hev…

Utoljára ellenőrizve: 2026. október 2. A szöveg mesterséges intelligencia segítségével készült; a tényeket a felsorolt forrásokból ellenőriztük. Ha hibát talál, kérjük, jelezze: hello@inverzum.com.